Angina magas vérnyomás
Angina pectoris Az angina pectoris-ról röviden Az angina pectoris esetén egy olyan klinikai tünetegyüttesről beszélünk, amelyet a szívizom vérellátási elégtelensége okoz. Ezt a vérellátási zavart szinte mindig koszorúér-szűkület okozza.
Jellemzője a szegycsont mögött keletkező, rohamokban fellépő szorító mellkasi fájdalom, ami testmozgás esetén fokozódik.
A magas vérnyomás leggyakoribb szövődményei
A fájdalom múlni kezd, ha pihenünk, illetve ha nitroglicerin tartalmú tablettát helyezünk a nyelvünk alá. A betegség legveszélyesebb szövődménye lehet a szívinfarktus.
Az angina pectoris előfordulása Jóval gyakoribb az előfordulása a férfiaknál, azonban a nők is angina magas vérnyomás mértékben válhatnak érintetté, mivel a klimax során fellépő ösztrogénhiány, angina magas vérnyomás annak kezeletlensége felgyorsítja a koszorúerek állapotának romlását. Az angina pectoris okai A kialakulás oka az az állapot, amikor a szívizom oxigénigénye magasabb, mint a koszorúerek által szállítani tudott oxigén mennyisége.
Ennek okai két nagy csoportra oszthatók. Az egyik csoportba tartoznak a szíven kívüli okok, ilyenek például a magas vérnyomás, pajzsmirigy-túlműködés vagy a láz.
A másik csoport a szíven belül keresendő okok csoportja. Több olyan rizikófaktor is van, amelyet érdemes elkerülni annak érdekében, hogy csökkentsük a kialakulásának kockázatát.
Hirdetés Az angina pectoris előfordulása Az angina pectoris előfordulását különböző rizikótényezők befolyásolják, mint például a cukorbetegség, a dohányzás, a magas vérnyomás, a magas koleszterinszint vagy a magas húgysavszint. Évekkel ezelőtt a férfiak körében nagyobb volt a rizikó, de napjainkban ez a különbség is jelentősen csökken. Az angina pectoris okai A mellkasi fájdalom közvetlen kiváltója a szívizom számára szükséges oxigénellátás elégtelensége. Oka az érelmeszesedés következtében kialakuló érelzáródás, melynek következtében vérellátási zavar és következményes oxigénhiány alakul ki. A szívet három nagyobb koszorúér látja el, a tünetek az elzáródás helyének megfelelően változhatnak.
Rizikófaktor még a genetikai hajlam is. Az angina pectoris tünetei Az angina pectoris enyhébb formában, a szegycsont mögötti szimpla nyomásérzés formájában is jelentkezhet, de általában jóval gyakoribb a bénító erejű, markoló jellegű fájdalom.
Ez akár a karokba, vállakba, hastájékra vagy az állkapocs irányába is kisugározhat. A tünetek rövid ideig tartóak, ugyanakkor halálfélelem jelentkezik, a beteg elsápad, hideg verejtékezés lép fel nála és ágynak dől. A fentebb már említett fizikai megterhelésen túl — ami lehet sportolás, fizikai munka, kiadós étkezés — stressz vagy egyéb érzelmi megterhelés pl.
A betegség fentebb említett megjelenési formája a kiszámítható, stabil típusba sorolható, mivel mindig hasonló tünetekkel jár, és megterhelés hatására jelentkezik.
Angina pectoris tünetei és kezelése
Az instabil formáját a koszorúér hirtelen elzáródása idézi elő, aminek leggyakoribb oka a vérrögképződés. Fokozó, hosszabb ideig tartó fájdalom jellemzi, ami már nemcsak fizikai aktivitás, hanem nyugodt körülmények között is jelentkezhet. A tünetek is jóval változatosabbak, mint a stabil típus esetén. Az angina pectoris diagnózisa A diagnózis felállítása során a tünetek pontos megismerése, valamint a szív koszorúereinek alapos vizsgálata ugyanolyan fontos.
Angina magas vérnyomás panaszok megismerése amiatt is szükséges, hogy kizárhatók legyenek más olyan betegségek, amelyek az angina pectoris-hoz hasonló tüneteket produkálnak. Ezek közé sorolható például a pánikbetegség, bizonyos tüdő- és nyelőcsőbetegségek, illetve egyéb, mozgásszervi elváltozások is. A szívizom oxigényhiányos állapota jól megfigyelhető EKG-vizsgálatokkal.
Angina pectoris - EgészségKalauz
Ahogy fentebb is említettük, a stabil angina pectoris terhelés hatására lép fel, angina magas vérnyomás a nyugalmi helyzetben végzett EKG-vizsgálat nem mindig elegendő, szükséges elvégezni annak terhelés alatti verzióját is.
Ez történhet futópad vagy szobabicikli használata során is. A vizsgálat csak újraélesztésben is jártas szakorvos felügyelet mellett történhet, ahol angina magas vérnyomás újraélesztéshez szükséges eszközöknek is rendelkezésre kell állniuk.
Bánfi Ibolya - Magas vérnyomás legyőzése játszi könnyedséggel
A terheléses EKG-vizsgálat érzékenysége növelhető a terheléses szívizotóp vizsgálattal. Ennek abban az esetben jelentősége elsősorban, amikor a beteg nem képes angina magas vérnyomás futásra vagy a biciklizésre valamilyen mozgásszervi okból.
Ilyenkor a vizsgálathoz szükséges szívfrekvencia-emelkedés vénásan adagolt gyógyszer hatására következik angina magas vérnyomás. A közelmúltban elterjedt 24 órás EKG monitor révén vált megfigyelhető az úgynevezett csendes angia, amely viszonylag gyakori jelenség.
Angina 9 oka, 11 tünete és 16 kezelési módja [teljes útmutató]
Ezzel az eljárással rögzíthetők a szívizom átmeneti oxigényhiányát bizonyító EKG-eltérések, amelyek során viszont a beteg panaszokat nem tapasztal.
A vizsgálatok egyik következő lehetséges formája az érfestéses röntgenvizsgálat. Egyedül ezzel az eljárással nyerhetők pontos információk a koszorúér állapotáról.
Maga a vizsgálat minimális kockázattal jár, de viszonylag magas költségigénye és invazív jellege miatt csak a legindokoltabb esetekben alkalmazzák. A katéter testbe való bevezetése általában a combizom artériáján keresztül történik, innen vezetik fel egészen a koszorúerekig.
Az ide eljuttatott kontrasztanyag segítségével a röntgenkép pontos információkat szolgáltat az érelzáródás pontos helyéről és mértékéről. Ha a szűkület ennél kisebb, az általában nem váltja ki a tüneteket. A képalkotó diagnosztikai eljárások másik formája a szívultrahang, másnéven echokardiográfia, amely egészséges receptek a magas vérnyomás ellen mind anatómiai, mind funkcionális vizsgálatra.
Ennek a vizsgálatnak a segítségével jól megfigyelhetők a szívbillentyűk, a szívizom, a bal kamra funkciói, működési zavarai, esetleges anatómiai eltérései.
Angina pectoris - Betegségek | Budai Egészségközpont
Bár a fizikális vizsgálat sok betegségnél megkerülhetetlen, az angina pectorisnál nem nevezhető alkalmasnak a diagnózis felállításához. Ennek oka, hogy a betegségnek nincs jellemző szívzöreje vagy vérnyomás-értéke. Az angina pectoris kezelése A betegség stabil formája csak gyógyszerekkel és életmódbeli változtatásokkal kezelhető.
Elsőként kell említeni a dohányzás azonnali abbahagyását mivel ennek hatására rögtön javulás áll be a beteg állapotában. A nemdohányzók szintjének elérése viszont csak évek múlva lehetséges.
Szintén alapvető elvárás a beteggel szemben a szintén rizikófaktornak számító, már jelenlévő alapbetegségek — például magas vérnyomás, cukorbetegség — hatékony kezelése. Az étrendünk újragondolása szintén szükséges lehet, melynek során a nehéz, zsíros ételek elkerülésére kell összpontosítani. A sófogyasztást szintén fontos minimális szintre mérsékelni. Az instabil angina pectoris kezeléséhez már nem elegendőek a fenti módszerek, itt már műtéti beavatkozásra van szükség.
Ez az állapot ugyanis folyamatos romlással jár, az idő előrehaladtával angina magas vérnyomás nagyobb a színinfarktus kialakulásának esélye. A cél itt a rohamok gyakoriságának, súlyosságának a mérséklése, valamint a vérrögképződés, ezáltal a szívinfarktus kialakulásának megelőzése. A variáns angina jelenlétekor a nitroglicerin tartalmú készítmények bizonyulnak hatékonynak a rohamok megelőzésében, kezelésében.
A gyógyszeres kezelés során a következő típusú gyógyszerek jöhetnek szóba. Elsők között kell említeni a nitrátokat. Az ezekben lévő nitroglicerin hatására ellazulnak a simaizmok, az erek pedig kitágulnak.
Ennek köszönhetően a szívizom innentől kezdve megkapja a működéséhez szükséges, megfelelő mennyiségű oxigént a koszorúereken keresztül. Akut rohamoknál a nyelv alá helyezhető nitroglicerin tartalmú tablettát kell alkalmazni, de a megelőzésre is rendelkezésre állnak rendszeresen szedhető tabletták, valamint tapaszok is.
Más hatásmechanizmussal bírnak az úgynevezett béta-blokkolók. Ezek adrenalinközömböstő hatásúak, ezáltal lassítják a szívműködést, mérsékelik a szívdobbanások erejét, gátolják a soron kívüli szívdobbanások kialakulását.
Ennek köszönhetően csökken a szívizom oxigénigénye.
Angina pectoris
Alkalmazásuk mellett nemcsak a rohamok gyakorisága, hanem az infarktus kockázata is csökken. A szívre is ható kalciumcsatorna blokkolók a béta-blokkolókhoz hasonló hatást fejtenek ki, emellett értágító hatással is angina magas vérnyomás. Meg kell említeni a koleszterinszintet csökkentő, illetve az érelmeszesedést gátló készítményeket is, amelyek a szedése a betegségben érintett személyeknél a koleszterinszintjük értékétől függetlenül ajánlott. A gyógyszeres kezeléseken kívül beszélni kell két eljárásról is, amely indokolt lehet bizonyos esetekben.
Ezek közül az egyik a korábban már említett koszorúérfestéssel egyidejűleg kivitelezhető angioplasztika. Ez egy koszorúér-tágító eljárás, amit ballonos végű szívkatéterrel végeznek.
Vegyük komolyan, ha mellkasi fájdalmunk van!
A szűkület oldódását a ballon felfújásával érik el. Ma már a kitágított szakasz beszűkülésének kiújulását úgynevezett stent, azaz hálós szerkezetű, fémből készült csövecske beültetésével akadályozzák meg. Ennek ellenére előfordul, hogy a szűkület újra megjelenik. Egyes betegeknél nagyon hatékony megoldás lehet az aorta-coronaria bypass műtét, melynek lényege, hogy a koronaér beszűkült szakaszát más érrel hidalják át.
